Szülőként a lehető legjobbat és legnagyobb egészséget szeretnénk gyermekünk számára.

Nagy dilemma, hogy vajon gyermekünk tej-és maradó fogai rendben fejlődnek-e, van-e szükség fogszabályozásra?

Véleményünk szerint a tájékozódás és megelőzés illetve az első lépések mielőbbi megtétele a legfontosabb. Az alábbiakban összegyűjtöttük azokra a legfontosabb kérdésekre a válaszokat, melyek szülőként bennünk is felmerülnek:

Miért alakulnak ki a fogazati rendellenességek?

 1. Öröklött tulajdonságok

Sok eltérés önmagában akár öröklődhet is, például az előreálló, túlfejlett állkapocs (bulldogharapás), a csírahiány, hasadékok (ajakhasadék, szájpadhasadék), mélyharapás. Előfordul, hogy túl nagy fogak mellé kis állcsontokat öröklünk, melynek torlódás lesz az eredménye. 

 2. Külső ártalmak

• Rossz szokások, funkcionális zavarok
• Ujjszopás: a gyermek ujjával kifelé löki felső metszőfogait
• Nyelvlökéses nyelés: nyeléskor a nyelv a két fogsor közé szorul
• Ajakszorításos nyelés: nyeléskor az alsó ajak beszorul a felső metszők mögé
• Körömrágás
• Fogcsikorgatás: többnyire éjszaka történik, gyakran stressz miatt
• Táplálkozási zavarok: nem szopik a baba, nem rág eleget a gyerek
• Gátolt orrlégzés: ha sokáig beteg a gyermek, orrán nem kap levegőt, szájon át lélegzik. Így ajkai mindig nyitva vannak, fogait nem támasztja meg az ajak izomzata, ezért kifelé dőlnek a felső metszőfogak
• A kisgyermek helytelen fektetése: túl magas, vagy túl alacsony párna, melynek következtében az áll előre-, vagy hátracsúszhat
• Idő előtti tejfog eltávolítás: a tejfogat váltó maradó fog előtörése előtt több mint egy évvel történő tejfog eltávolítás. Nagyon sok rendellenességet okoz a korai tejfog eltávolítása, mert a szomszédos fogak a foghiány felé vándorolnak, és a később áttörő maradó fognak nem marad hely, soron kívül fog állni. A harapás is megsüllyedhet, aminek mélyharapás lesz a következménye. Ennek megelőzésére egyrészt a fogmegtartást részesítjük előnyben. Ha a fogeltávolítás mindenképp szükséges, helyfenntartók alkalmazását szoktuk javasolni. Ez lehet kivehető, vagy rögzített, kis kiterjedésű készülék, ami a gyerekeket nem zavarja.
• Trauma: tejfogat ért baleset következtében egyáltalán nem, vagy rendellenes helyzetben tör át az alatta lévő maradó fog
• Embrionális ártalmak: sugárhatás, gyógyszerek, rózsahimlő.

Vajon gyermekének lesz-e szüksége fogszabályozásra? Milyen tünetekre érdemes figyelni? 

Gyermekünk fogainak fejlődését kísérjük gondos figyelemmel! Jegyezzük fel, mikor jelentek meg első tejfogai, tisztítsuk őket a gyerek korának megfelelő fogkefével, szoktassuk hozzá gyermekünket a szájápolás napi rutinjához! Fontos tudni, hogy az első maradó fogak nem a tejfog helyére jönnek, hanem a második tejőrlő mögött bújnak elő.

Közös fogmosások alkalmával játsszunk gyermekünkkel, mutassuk egymásnak fogainkat, vigyorogjunk! Ekkor észrevehetjük gyermekünkön a fogívek egymáshoz viszonyított helyzetének rendellenességeit. A normális fogsor záródásra jellemző, hogy a felső fogak elöl, körülbelül 2 mm-rel az alsók előtt helyezkednek el, azaz a felső fogív kicsivel nagyobb. Ha ez a helyzet fordítva van, például egy vagy több alsó fog a felső előtt van harapáskor, feltétlenül keresse fel rendelőnk fogszabályozó specialistáját!

Fogazati rendellenesség figyelmeztető jele lehet: 

• a gyermek beszédhibás
• nem tud jól rágni
• ajkára harap
• ínyére harap
• állkapcsa feltűnően nagyobb vagy kisebb
• ajka gyulladt
• ínye vérzik 

Dr. Kis-Márton Huba fogszabályozó szakorvos javaslata: 

Érdemes egy konzultációra elhozni a gyermeket akár már 4-7 éves korban azért, hogy szakértő szemmel megvizsgálhassuk a tejfogakat és az állkapcsot:

• a fogak állásából következtethetünk a maradó fogak helyzetére
• a tejfogak állapotából tanácsot adhatunk a szájhigiénia esetleges fenntartására vagy javítására
• gyermeke lehetőséget kap arra, hogy ismerkedjen a fogászati rendelővel, helyzetekkel, így később az esetleges kezeléseknél nem félve foglal helyet a kezelőszékben
• Ön is megnyugodhat, mivel a beszoktató állkapocs-ízületi konzultációval gyermeke maradó fogainak előbúvása kontrolláltan történhet meg

Mikor érdemes elkezdeni a gyermek fogszabályozást? 

Ha már a tejfogazatban észlelhető valamilyen harapási eltérés, akkor már 4 éves kor után el lehet kezdeni szabályozni, hogy megelőzzük a beszédhibák kialakulását. A bulldogharapás (az alsó metszők harapáskor előrébb vannak, mint a felsők) például egy olyan rendellenesség, amelyet később sokkal nehezebb kezelni. Ha a gyerek 4-6 éves korában még szopja az ujját, akkor is javasolt elkezdeni a fogszabályozást (ekkor még kivehető készülékkel) a leszoktatással párhuzamosan.

6-12 éves korig kedvezőek a fogszabályozás feltételei, mivel a növekedés gyors ütemben zajlik. Ilyenkor majdnem minden rendellenesség jól kezelhető. Ha nem tapasztalunk semmilyen komolyabb eltérést (nyitott harapás, bulldogharapás) a gyermek fogazatában, elég, ha ebben a periódusban (7 évesen) visszük el az első ellenőrzésre gyermekünket.

Dr. Kis-Márton Huba

„Célom, hogy elérjem egy-egy fogászati kezelés során, hogy a pácienseim teljes őszinteséggel forduljanak hozzám, mert tökéletes fogsoruk megalkotásában kölcsönös bizalmon alapuló csapatmunkára van szükség. Tudásom legjavából kínálok különböző megoldásokat, tiszteletben tartva páciensem igényeit, kéréseit, idejét, hiszen a gyönyörű fogsorra vonatkozó tervek megvalósításhoz ketten kellünk.”

A doktor úrról bővebben… 

Még több előtte-utána kép a gyermekek fogszabályozásáról!

A mai rohanó, tömeggyártó világban olyan rendelő megalapítását álmodtuk meg, ahol a páciens nem a sokadiknak érzi magát, hanem az elsőnek.

Amennyiben szeretné megvizsgáltatni gyermeke fogait, szeretettel várjuk rendelőnkben!

Kérdése van?